Pár hete lettem szingli újra, és megfogadtam, hogy ezúttal az is maradok, méghozzá nem csak két-három hónapig, mint eddig. Konkrétan kapcsolatból kapcsolatba estem, amik sosem voltak rövidek, tehát minden alkalommal kitartottak pár évig. De most, hogy már ennyi mindent tanultam a kapcsolataimból, szeretném ilyen fejjel még jobban megismerni magamat és az emberek gondolkodását.

Elképesztő, hogy már több, mint öt éve Németországban élek, és néha utálom, néha imádom, ez ilyen se veled, se nélküled kapcsolat, pont, mint a hazámmal, Magyarországgal egyébként, úgyhogy azt hiszem, megérkeztem. Tekinthetem ezt az országot is otthonomnak. A munka által lett egy csomó barátom, akikkel eljárok mindenféle programokat csinálni, sokszor iszogatni vagy bulizni is, például most pénteken is megyünk és már tökre várom. Így, hogy egy edzőteremben dolgozom, nem nehéz jófej embereket találni.

Szóval, a lényeg, hogy lezártam egy igazából biztos, egészen jól működő, mindenféle veszekedés nélküli kapcsolatot és azóta úgy megkönnyebbültem, hogy el sem tudom mondani. Sajnos az elejétől kezdve más volt ez a kapcsolatom, mint a többi, mert nem igazán voltak erős érzelmeim és persze a későbbiekben sem lettek, tökmindegy ki mit mond, ez kamu. El lehet éldegélni valakivel így is, de szerintem ebben semmi igazi nincsen. Többször véget vetettem a kapcsolatnak, de ő sosem akarta elfogadni, sírt is néha, így aztán nem volt szívem otthagyni, ám az utolsót meglepően jól fogadta. Végre készen állt elengedni, hiszen ő is azt akarja, hogy boldog legyek.

Pár hét összezavarodottság után, mikor még szoktam az egyedüllétet, úgy döntöttem, itt az ideje végre belevetni magam a szingli életbe és randizgatni. Kajálni menni, sétálni, beszélgetni, csak lazán, semmi különösebb célt követni.
Az első srác, aki elhívott bowlingozni, egy Max nevű pasi, aki német, bár megfogadtam, hogy nekem több német nem kell, de hát nem is törvényszerű összejönnöm vele ugyebár.
Instagramon írt rám és tökjól eldumáltunk, ő is sportőrült és van két kutyaja, olyan nagyon messze sem lakik. Élőben mikor megláttam, hm, hát eléggé az én esetem, mert magas és tiszta izom, úgyhogy ennek eléggé örültem, mert előtte nem nagyon láttam róla kéepeket, A profilján csak az autóiról voltak fent képek, természetesen méregdrága BMW-k, mi más. Annyira nem értek a kocsikhoz, nem is nyűgöz le különösképpen, de az viszont igen, hogy nagyon gentlemen és ráadásul kicsit félénk is, hát annyira cuki, hogy behalok. Két méter magas, totál széles és félénk. Nyami.
A bowling maga vicces volt, természetesen nem játszottam szuperjól, de azért ő sem vert rommá. Utána mondtam neki, hogy ennék valami fagyikelyhet (így a tél derekán, de hát én már csak ilyen vagyok), úgyhogy rendelt nekünk kettőt és elkezdtünk mindenféléről dumálni. Esküszöm, nem sokmindenkivel éreztem magam ilyen jól, aki konkrétan egy idegen számomra.
Szóval az első randim így három év után nagyon pozitív csalódás volt, szerintem rendkívül szerencsésnek nevezhetem magam ebben a tekintetben. Egy másiks ráccal is írok, akivel egyébként már randiztam 2018-ban, mikor kijöttem Németországba, de csak 2-3x láttuk egymást, mert két és fél órára lakik innen kocsival. De azért néha néha írogattunk az éevek alatt, amúgy nagyon bírom és írtó vicces, az egyetlen, ami kicsit lelombozott vele kapcsolatban, hogy nem túl magas. Nálam azért magasabb, de az nem művészet, viszont nagyon jó teste van. Úgyhogy mindenképpen megérdemel egy talit, ha már öt éven keresztül kitartott.
 

Elérkezett pár három nap utána  második talink ideje Max-al, a bowling alatt megemlítettem neki, hogy kedden kipróbálok egy új fajta edzést nálunk a teremben, Hyrox felkészülést, olyasmi, mint a Crossfit, csak sokkal keményebb, mert 1,5 illetve 2 percig tartó gyakorlatok vannak, közte persze semmi pihenő, hiszen köredzés, és a súlyok is sokkal nagyobbak. Mivel ő boxol is az edzőtermi edzés mellett, mondta szívesen elkísérne és lenne az edzőpartnerem.
Hát így is lett. Csakhogy szegénynek már az első körben becsípődött a hátában egy ideg és utána csak szenvedett, de ennek ellenére is majdnem végig csinálta velem az edzést, ami tényleg nagyon kemény volt (én meglepődtem, hogy jómagam milyen szuper fitt vagyok), de szegény Max utána nem bírt szó szerint mozogni, olyan fájdalmai lettek. Próbáltam segíteni neki, lenyújtani, vagy bármi, de nem segített semmi. Azt mondogatta, ez olyan kínos, de hát mondtam neki, hogy megsérült, rossz mozdulat volt és előfordul az ilyesmi.
Ami igazából ciki volt, hogy Chris, az egyik srác, aki az edzőterembe jár hozzánk, szintén végig csinálta az edzést, csakis miattam. Párszor elhívott már kávézni, de még nem álltam készen semmiféle randizgatásra.
Aztán később elkísértem Max-ot a parkolóházig, azt mondta, holnap megy orvoshoz, de ha legközelebb lesz ilyen edzés, attól még szeretne velem részt venni rajta. Amúgy írtó cuki. És a kollégáim is szimpik voltak neki, ami nagy pluszpont, mert imádom őket. Tökjól motiváltak minket az edzés alatt. Iana barátnőmnek az elején be is mutatkozott, mire Iana rohant utána hozzám, mikor már Max öltözni volt: - „Ist er schüchtern?” (Félénk?) Mire én: - „Ich denke ja, ist doch so süüüüüß“ (Szerintem aha, miylen cuki mááár)
Mert amúgy tényleg az, két méter magas, izmos, jól néz ki, és félénk, ah megzabálom! Mire Iana mondta, hogy igen, tiszt édes, meg elég jól passzol, mert én pont az ellentéte vagyok a félénknek. (Túlzás amúgy, oylan nagyon őrült nem vagyok haha)
Szóval miután hazament, visszamentem még a terembe kicsit csacsogni Mehmet-tel a kollégámmal, (amúgy még munkaidőben voltam, de hát alig voltak), és Chris még mindig ott volt. Ő legalább túlélte az edzést – mondta kollégám, Jan. Jó, ez igaz, de most na, nem tehet róla szegeény Max, hogy becsípődött egy ideg. Chris azért megkérdezte, hogy hogy van az edzőpartnerem.
- Volt már jobban is. – feleltem.
- Nyílt itt nem messze egy szuperjó thai kajálda, van kedved enni valamit? Vagy ha nem most, akkor majd egy másik alkalommal?
Elgondolkoztam, amúgy ő sem néz ki rosszul, jó munkája volt, szuper sportos, vicces, táncol is, hát miért is ne. Szingli vagyok, sodródom az árral, beszélgetni, bowlingozni, együtt edzeni, kajálni menni még lehet na.