Az érzelmi életem mondjuk úgy, hogy halott, pedig állandóan találkozgatok valakivel, sétálunk, beszélgetünk, kirándulunk és ennyi, ésmikor kezdenek nagyon szerelembe esni velem, muszáj vagyok eloszlatni a reményeiket.
Nekem annyi lett volna mindig is a célom, hogy ellenni csak úgy, ide-oda eljárkálni, mindenféle elkötelezettség és kapcsolat nélkül. Nem tudom, mi olyan tljesíthetetlen ezen, amikor full őszintén mindig megmondom kerek-perec, hogy mi a szitu.
Szüval mostantól már csak szarnak sem érzem magam. Végül is tisztában vannak vele, mikt vállalnak ezzel.
Amúgy a szülinapomon, június 15.-én kezdek álmaim edzőtermében, és aztán ott fogok gyakorlatozni az egyetemi évek alatt. El se hiszem, hogy összejött, mióta itt kint élek, ez volt az álmom.
Annyira jó, mert mostanában rengeteget túrázgatok, mivel az idő is egész jó, sőt volt párszor több, mint 30 fok is, akkor meg napoztam vagy fürödtem a tóban. Olyan tiszta a vize, teljesen le lehet látni az aljáig, a strandok meg még amúgysem lehetnek nyitva a vírus miatt.
Amúgy nem is értem, miért akartam elköltözni innen Magyarországra, amikor itt minden annyira gyönyörű.