#bleibtzuhause2020.03.22. 09:40, fruzsi, Heidelberg
Tegnap elért hozzám egy szörnyű hír: az edzőtermek előreláthatólag június 15.-éig zárva maradnak.
Az új súlyzószettem egyébként tökjó, de persze nem ugyanaz, mint a teremben, keret nélkül például nem tudok nagy súllyal guggolni, mivel logikus, hogy nem tudom a nyakamra rakni.
A kinti kocogást/futást pedig két napja szüneteltetem, mert a vádlim úgy fájt, hogy azt hittem meghalok.
Néha-néha rámtör a depresszió, és nincs kedvem semmihez meg senkihez, de ha vége ennek az egésznek repülök Magyarországra, had legyek a családom többi tagjával egy kicsit, mert amúgy ilyenkor jön rá az ember, hogy igazából semmi más nem számít.
Én elég magamnak való vagyok és szuperül érzem magam egyedül is, nagyon kevés olyan ember van az életemben, akikkel ha vagyok, annyira jó érzés, mintha úgymond egyedül lennék. Mert velük egyek vagyunk, vagy nem is tudom, hogyan mondjam.
Már huszonnégy éves vagyok, de azt hiszem, még nem találkoztam az igazi IGAZIval, és az okát is tudom, hogy miért nem, hiszen nagyon-nagyon sok időbe telt, hogy megbocsássak magamnak és ne csak elfogadjam, hanem szeressem is saját magam. És ezt igazából Dávidnak köszönhetem, hiszen hosszú hónapokon keresztül azt éreztette velem ok nélkül, hogy mekkora egy szar vagyok, és amikor ő valami szörnyűséget tett, akkor döbbentem rá, hogy hiszen én semmit sem tettem ellene és nem vagyok egy rossz ember. Sőt, az elején odaadtam a szívemet, lelkemet, mert csináltam magamban egy hamis képet róla, amit egyszerűen imádnom kellett, mert éppen arra volt szükségem, ő meg egyáltalán nem értékelte. Nálam ezután persze elmúlt. Minden.
Annyira szarul érzem magam és ez újfent csak rossz, mert bűntudatom van, hiszen úgy könyörgött és nem tudtam elhagyni, pedig nagyon sokszor megpróbáltam. De mindig megsajnáltam... És most meg tudom, hogy amikor találkozunk, akkor ő valami többet vár, mint amit jelenleg adhatok (konkrétan haveri kapcsolatnál többre nem vagyok képes, kész röhej) és ez kikészít engem. Pedig elmondtam neki, éppen hogyan érzek, teljesen őszintén, mire azt mondta, néha lehetnék kevésbé őszinte, mert fájó, amit mondok. (De nem tudok.) Itt az idő egy komoly beszélgetésre.
Szólt tegnap este, hogy menjünk már aludni!
imádom a lazacot <3
egész nap csak edzőcuccban vagyok. Már el is felejtettem, hogy van rendes ruhám is
|