Én annyira szerencsétlen vagyok. Veszek egy szexi cipőt, tönkremegy, visszaviszem kicseréltetni, erre hosszas válogatás után megveszek egy bakancsszerű bélelt izét aminek sarokszerű képződmény van a talpán, és miközben Zoli meg egy nő a boltban agyondícsérik, meg is veszem. Aztán rájövök, hogy milyen KIBASZOTTUL RONDA.
De most vigyem vissza mégegyszer?! Á, bocsi, tegnap nem volt rajtam a kontaktlencsém, így csak ma láttam meg, hogy szegény cipő milyen ocsmány.
Naggggyon hülyének fognak nézni.
Ránézek a cipőre (anya egyszerűen elnevezte A Csúfság-nak) és így nem tudom elhinni, hogy ezt én miért vettem meg?!
Oké, előfordult már velem ilyen egy párszor. De azért ez már tényleg túlzás.
Amúgy ma egész jó napom volt, hiszen voltam reggel a klinikán varratszedés miatt (leszedtek az arcomról egy anyajegyet) és utána mentem is haza. Később bementem a városba és véghezvittem ezt a fantasztikus cipővásárlást. Meg elkísértem Zollyt a fodrászához, ahol vagy egy órán át untam a fejem.