Igaz�b�l kezdem megszokni, hogy nem tudok sehova se menni, a t�rdem pedig nem f�j, csak ha megpr�b�lom hajl�tani. Az m�g nem megy, ja �s term�szetesen nem t�maszkodom rajta �s nem er�ltetem. De mostm�r j�l elbicegek ide-oda, ha musz�j. 
Igazs�g szerint nem t�l val�sz�n�, hogy egy h�t m�lva el tudom kezdeni a munk�t, b�r m�g mindig nem sz�ltam nekik, abban rem�nykedve, hogy addigra j�rni csak tudok m�r majd.
Szombaton elk�ldtem am�gy az �n�letrajzom egy IT c�gnek, egy Magyarorsz�gi �ll�sra, stabil n�met nyelvtud�ssal, nem is gondoltam bele igaz�n, de �gy voltam vele, hogy mi�rt ne, MA MEG FELH�VTAK, am�gy meglep�en kedves �s aranyos volt a csaj, kicsit kellett n�met�l fecsegni de el�g h�lye k�rdeseket tett fel, azt se tudjam mit mondjak v�laszk�nt, de el�g meggy�z� volt neki az, hogy m�g n�la is jobban besz�ltem a n�metet. Azt�n holnap lesz egy virtu�lis majdnem egy�r�s �lls�interj� (mi a szar�rt ilyen hossz�? ) �s azt�n majd megl�tom. Arra gondoltam, ha el�g j� kezd�fizut aj�nlanak, akkor mi�rt is ne, csom� pozit�v oldala van Magyarorsz�gnak is.
De most �gy jobban belegondolva... 2017 legv�g�n j�ttem el onnan �s sz�momra undor�t� volt minden, ami ott folyt. Az emberek irigys�ge szinte l�that�, amit meg tesznek is, h�t az m�g rosszabb, de ebb�l kiindulva nem meglep�. Az�ta persze sokmindenen mentem kereszt�l �s eljutottam egy olyan szintre, hogy v�gre szeretem �nmagam �s nem alacsonyodok le bizonyos szintekre �s az pedig, hogy m�s emberek mit gondolnak, rohadtul nem az �n dolgom �s rohadtul leszarom, hiszen �n igaz�b�l senkire nem gondolok, a kis csal�domon �s bar�taimon, a kuty�mon �s magamon k�v�l. 
R�j�ttem az�ta, mennyire fontos, hogy pozit�vak legy�nk, sokat seg�ts�nk �s adjunk, mert valamilyen form�ban �gyis visszakapjuk. �ppen ez�rt els�re mindig mindenkivel kedves �s j�hiszem� vagyok, de m�gsem annyira naivan mint azel�tt. Hiszen azel�tt is kedves voltam �n, de gyenge �s butus, rossz helyen voltam, nem kaptam szeretet senkit�l (magamt�l sem �s am�gy ez volt a probl�ma) �s ez�rt kerestem minden �ron valakit, aki szeret �s szerethetek, mert ez biztons�g�rzetet ny�jtott. 
De ezen most m�r csak nevetni tudok, mert m�r saj�t magam vagyok a biztons�gom �s felfogtam, s�t, bebizony�tottam nem egyszer magamnak, hogy k�pes vagyok t�k egyed�l megmenteni a seggemet, ha arr�l van sz�. Ak�r �letvesz�lyes helyzetben is, legyek b�rhol a vil�gon. 
�gyis mondhatni, megval�s�tottam �nmagam, mert sosem gondoltam volna, hogy ilyen er�s �s b�tor leszek, �s hogy szemrebben�s n�lk�l kezelek f�lelmetes helyzeteket, �s rohadtul b�szke vagyok magamra, mivel �szint�n sz�lva, mostm�r azt�n j�het b�rmi.

Ja, �s ebb�l azt akartam kihozni, hogy �gy 24 �vesen el�rtem azt is, hogy ha nem musz�j, senki �jat nem engedn�k m�r be az �letembe �gy igaz�n. Az emberek nagyr�sze ment�lisan s�r�lt , �s vannak pont elegen, akiknem m�r megszoktam �s ismerem ezeket a s�r�l�seit �s tudom, mire sz�m�thatok. Nyilv�n egyb�l fel is simerem m�r a jeleket, ha valaki olyan probl�m�val k�zd, ami sz�momra id�vel megterhel� �s stresszgener�l� lehet, �gy-�gy-am�gy ki lehet mindenki j�tszani, hogy a val� �nj�t egy kicsit m�r az elej�n megvillantsa.
Soha ne mondd, hogy soha, tal�n egyszer m�g lesz valaki, aki elrabolja a sz�vemet. S�t, biztosan. De azt akarom, hogy � legyen az utols�, �s ha s�r�lt is, akkor olyannyira legyen az, hogy �ppen passzoljon az �n t�r�tts�gemmel, �s ne t�nkretegy�k, hanem felemelj�k egym�st.

De pontosan ezek miatt az eml�kek miatt dilemm�zok, hiszen egyszer�en ennyi maradt meg sz�momra a sz�l�v�rosomb�l: k�pek �s esem�nyek, amikor m�g gyenge voltam, �s ezek nem �ppen kellemesek. Az�rt v�gigcsin�lom holnap ezt az interj�t, hiszen egy�b dolgom sincs �ppen, de egy kicsit most �gy �rzem, j�l vagyok �n itt, ahol vagyok. Persze, nem ett�l f�gg ez az eg�sz, hanem hogy miylen lehet�s�geim ad�dnak a k�zelj�v�ben �s hol. B�zok a sorsban.