Ha másra nem is, az érzelmi világom rendbehozatalához alkalmas ez az izolációs időszak. Néha utálom (néha pedig imádom) , hogy a csillagjegyem Ikrek. Jó, mert független és szabad személyiség vagyok, nem szoktam sokáig szomorkodni és full pozitívan látom a dolgokat általában el is érem, amit akarok. Csak azzal van a bökkenő, hogy nem mindig jó nekem az, amire vágyom. Mások is vannak így ezzel?
Utálom magam, amiért nem bírok dönteni sosem. Igazából ezért van szükségem egyvalakire az életben, aki tudja, mi a jó nekem, azt is akarja nekem, ami a legjobb és segít dönteni. Még ilyet sajnos nem találtam és attól, hogy , miután köntöm a szívem és a dilemmámat kifejtem, ezt a választ kapom: Hát...Te tudod.:) NA ETTŐL A FALRA MÁSZOK, b*zdmeg, ha tudnám, akkor nem kérnék tőled tanácsot. Nem tudom, sosem tudom.
Annyi lehetőséget kapok az élettől mindig, de sokat érek vele, ha állandóan döntésképtelen vagyok.
Ezért is akartam az utóbbi időben minden áron szorosabb kapcsolatba lépni a tudatalattimmal, hiszen ő mindent tud, amihez már valaha is egy pici közö, volt, és tudnék rá hallgatni olykor-olykor. De ez még IN PRORESS
Ja és arról nem is beszélve, hogy mostanában állandóan a szerelemről bújok adatokat, szövegeket, tanulmányokat, mert kíváncsi lettem volna, hogy hány szerelem van egy ember életében úgy igazán. Azt vágom, hogy az első az amolyan mindent elsöprő-sosem feledhető, alá is írom, én sem tudtam elfelejteni és álmomban újra és újra előjön például. De iszonyat keveés az esély rá, hogy az első szerelem úgymond beteljesedjen, akiknek igen, azoknak hatalmas szerencséjük van. 
A többieknek meg: Egyszerűen túl kell lépni és ennyi. Érdekes, mert az utóbbi időben rengeteget gondoltam az első komoly kapcsolatomra tini koromból, az első nagy szerelemre és most mégis beszélgetek egy exemmel, de ő az, aki az első szerelem után következett és kihúzott úgymond abból kapcsolatból. Fura. De ennek is biztos van valami oka.
Őutána volt egy másik nagy szerelem, vele együtt is éltem a kezdetektől fogva kb, de az mégis más volt, mint a többi, mivel kb állandóan veszekedtünk, szünet nélkül, hiszen eléggé egyforma személyiségünk volt. DE! Rohadt sokat tanultam belőle, ami viszont szuper. És ő az egyetlen, akire ha rágondolok, úgy érzem, nem tudnám vele már soha többet elképzelni az életem. Bár nem csoda xd